Ugrás a tartalomra
Shtrend
Minőségsávolykötés

Miért bolyhosodik a pulóver, és mit árul el ez a fonalról?

A bolyhosodás nem feltétlenül a rossz minőség jele, de sokat elárul a szál hosszáról, a fonal sodrásáról és a keverékről. Mit érdemes nézni vásárláskor, és mit lehet tenni utána.

Megjelent:

A bolyhosodás az egyik legbosszantóbb dolog, ami egy kedvenc pulóverrel történhet. Két-három hét hordás után a hónalj alatt és az alkar belső oldalán apró golyók jelennek meg, és a darab hirtelen évekkel öregebbnek látszik. Sokan ebből rögtön arra következtetnek, hogy rossz minőségű ruhát vettek. Ez nem mindig igaz. A bolyhosodás inkább a fonal szerkezetéről szól, és ha megérted, legközelebb előre látod.

Hogyan keletkezik egy bolyh

Minden fonal sok rövidebb-hosszabb szálból van összesodorva. Dörzsölés hatására a szálvégek egy része kicsúszik a fonalból, és a felületen összegabalyodik. A kis gubanc aztán további szálakat gyűjt magába, és golyóvá tömörül. Ahol a ruha a legtöbbet dörzsölődik (a karok belső oldalán, a táska pántja alatt, az ülésnél), ott jelenik meg először.

Három dolog dönti el, mennyire hajlamos erre egy anyag.

A szálhossz. A rövid szálaknak kevesebb pontjuk van, amellyel a fonalba kapaszkodnak, ezért könnyebben kicsúsznak. A hosszú szálas gyapjú vagy pamut lassabban bolyhosodik, mint a rövid szálas, olcsóbb változat.

A sodrás. A szorosan sodort fonal fogja a szálakat, a lazán sodort, levegős fonal engedi őket. A lazább fonal puhább és melegebb, ezért a nagyon puha, „felhős” kötött darabok szinte mindig bolyhosodnak valamennyire. Ez az ár, amit a puhaságért fizetünk.

A szál erőssége. Ez a meglepő rész. A gyapjúból kialakuló bolyhok egy idő után maguktól lekopnak, mert a gyapjúszál nem túl erős, és a bolyhot tartó szálak elszakadnak. A poliészter vagy poliamid viszont nagyon erős. Ha keverékben van, a bolyh nem tud leszakadni, ott marad a felületen, és egyre több lesz belőle. Ezért van, hogy egy gyapjú-poliészter keverék pulóver néha rosszabbul néz ki egy szezon után, mint a tiszta gyapjú.

Mit lehet ebből vásárláskor kiolvasni

A címkén az anyagösszetétel az első támpont. A szintetikus szálak önmagukban nem rosszak: sok keverékben azért vannak, hogy a darab tartósabb legyen, vagy jobban megtartsa a formáját. A bolyhosodás szempontjából viszont érdemes tudni, hogy a nagyon erős szál egy puha, lazán sodort fonalban a göböket is megtartja.

A második támpont a kezed. Simítsd végig a felületet. Ha már a boltban szöszös, és a szálvégek kiállnak, ott fognak bolyhosodni először. Nézd meg, hogyan néz ki a minta, amit sokan felpróbáltak: a próbafülke melletti polc tetején heverő példány néha jövőbe látó tükör.

A textiliparban egyébként szabványos, gépi dörzsöléses vizsgálattal mérik a bolyhosodási hajlamot, és osztályzattal értékelik. A vásárló ezt ritkán látja, de jó tudni, hogy a gyártók többsége mér, és a különbség nem szerencse kérdése.

Ha már megtörtént

A bolyh eltávolítható. Egy kis kézi bolyhozó, egy pulóverfésű vagy akár egy borotva óvatos használata eltünteti a golyókat. Fontos, hogy a felület kifeszítve, laposan feküdjön, és ne nyomd erősen, mert a fonalat is megvághatod.

Megelőzni is lehet valamennyire:

  • mosd kifordítva, kíméletes programon, a lehető legkisebb centrifugával;
  • ne mosd együtt cipzáras, tépőzáras, durva felületű darabokkal;
  • hagyd pihenni a pulóvert két hordás között, a gyapjú szálai ilyenkor visszarendeződnek;
  • figyeld, mi dörzsöli: egy rossz helyen ülő táskapánt egy szezon alatt elintézhet egy ujjat.

A bolyhosodás tehát nem ítélet a ruha felett, hanem információ. Megmutatja, milyen fonalat választott a gyártó, és miért. A puha, laza, tiszta gyapjú darabot érdemes időnként kifésülni, és évekig hordani. A keveréknél viszont vásárlás előtt gondold meg, mennyire zavarna, ha a felülete egy szezon után már nem a régi.